Az utóbbi időben egyre nagyobb ellenállás tapasztalható Európa számos országában a földgázalapú megoldásokkal szemben, de az otthoni energiahasznosítás kérdése már korábban is megosztotta a közvéleményt. Ebben a cikkben objektíven vizsgáljuk meg – a teljesség igénye nélkül – a különböző energiahordozókat, hogy jobban megértsük valódi szerepüket, korlátaikat és lehetőségeiket.

Atomenergia
Az atomenergia lényege a maghasadás vagy magfúzió során felszabaduló hő, amellyel gőzt fejlesztünk, majd azt villamos energiává alakítjuk. A Paksi Atomerőmű esetén annak maradék hőjét is hasznosítják, ami villamos energia előállításra már nem alkalmas, de a város épületeinek fűtésére kiváló megoldást nyújt.
Sokakban a csernobili katasztrófa ellenérzéseket táplál a mai napig, fontos azonban tisztázni, hogy az egy korai technológia volt. A mai modern rendszerek már olyan felépítést használnak, amely baj esetén „kioltja önmagát”, és természetes úton leállítja a maghasadást. Léteznek már olyan erőművek is, amelyek több napig képesek emberi beavatkozás nélkül biztonságosan működni, mielőtt automatikusan leállnak és stabil állapotba kerülnek. Hasonlóan gyakori félelem a sugárzás, ennek elkerülésére a berendezések létesítésekor, olyan betonszerkezetek és speciális adalékanyagokat használnak, amelyek a normál működés során keletkező sugárzást teljes mértékben az épületen belül tartják.
Az atomerőművek elsősorban a folyamatos, úgynevezett alapigény kiszolgálására alkalmasak: optimális terhelés mellett stabil és viszonylag olcsó energiaellátást biztosítanak. Méretük miatt, jelenleg a legelterjedtebb nagy erőművi rendszereket leginkább villamosenergia-termelésre érdemes használni. Léteznek azonban jóval kisebb rendszerek is, amelyeket évtizedek óta alkalmaznak például tengeralattjárókon vagy anyahajókon. Ezek a kisebb erőművek egyre inkább megjelennek nagyobb települések vagy adatközpontok ellátásában is, decentralizáltabb alapenergia-rendszereket létrehozva.
Földgáz
Ahogy az atomerőművek esetében is, a földgáz elégetésével elsődlegesen hőenergiát állítunk elő. Ha azonban villamos energiát szeretnénk termelni belőle – például erőművekben –, ezt a hőt újra mozgási energiává kell alakítani.
A közvéleményben az a kép él, hogy a földgáz elavult és alacsony hatásfokú. Ez azonban csak akkor igaz, ha nem megfelelő célra használjuk. A földgáz elégetése során gőz is keletkezik, ami a füstgázzal együtt veszteségként távozik a kéményen át. Alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereknél a vízgőz hőjének hasznosításával 97-98%-os hatásfokot érhetünk el. Ezzel szemben, ha villamos energiát akarunk belőle előállítani, ahhoz gőzt kell fejlesztenünk, vagy a forró füstgáz levegő keveréket egy turbinán keresztül kell vezetnünk. A gőzfejlesztés során, a turbinák és a mechanikus súrlódás miatt a hatásfok drasztikusan csökken, nagyjából 25-40% közé. Közvetlenül gázturbinában is hasznosíthatjuk, és kombinált ciklusként is felépíthetjük, de ekkor is csak 60-65%-os hatásfokot érhetünk el áramtermelésre. A tanulság egyszerű: a földgázt elsősorban hőellátásra, és nem áramtermelésre kellene használnunk.
Kőolajszármazékok
Bár a kőolajról sokaknak elsősorban a gépjárművek jutnak eszébe, fontos megjegyeznünk, hogy erőművek, fűtőművek, valamint nagy teljesítményű kazánok esetén a földgázhoz hasonló tulajdonságokkal bírnak energetikai szempontból.
Elsősorban a hőtermelés az a terület, ahol hatékonyan alkalmazhatók, mert mozgási vagy villamos energia előállítása ebből a forrásból szintén jelentős veszteségekkel jár. A járművek működési hatásfoka is alacsony, de a kőolajszármazékok nagy energiasűrűsége, tárolhatósága és kiforrott technológiája olyan előny, amellyel az akkumulátorok még nehezen konkurálnak a közlekedésben.

Tényleg megújuló energiák
Definíció szerint megújulónak azokat az energiaforrásokat nevezzük, amelyek a felhasználással azonos ütemben regenerálódnak. Emiatt a biomassza megítélése trükkös: egy erdő kivágása sokkal gyorsabb, mint a növekedése. Ugyanez vonatkozik az erdészeti és park gondozási hulladékokra is, hiszen egy városban keletkező mennyiség egyrészt ritkán fedezi a teljes energiaszükségletet, másrészt elégetése elvonja a talajtól a szükséges szerves anyagokat. Ezért megújuló energiaforrásként leginkább a nap-, szél-, talajhő- és termálenergia hasznosítását érdemes vizsgálni Magyarországon.
A megújulók egyik legnagyobb kihívása, hogy rendelkezésre állásuk időben nem egyenletes. Emiatt az energiatárolás kulcsfontosságú kérdés, különben más erőműveket kell költségesen fel- és leszabályozni.
Az Alföldön régen sok szélmalom működött, ezért felmerülhet a kérdés, miért nincs ma tele szélerőművekkel. A szélmalmok lassú járású szerkezetek, alacsony szélsebesség esetén is működnek, és nem haladják meg a 4-5 kW teljesítményt. Ez nem csak nem gazdaságos a villamos energiatermelésben, de nagyon ritkán tudna energiát biztosítani. Modern szélerőműveket elsősorban olyan helyeken érdemes telepíteni, ahol tartósan erős áramlatok alakulnak ki mint a szélcsatornákban, például folyók mentén vagy hegyek lábánál.
A napenergia hasznosítás viszonylag olcsó, kis és nagy léptékben egyaránt alkalmazható, akár hőenergia, akár villamosenergia tekintetében kiforrott technológia, azonban a jelenlegi rendszerek összhatásfoka mindössze 15-20%. Bár léteznek 40-70%-os hatásfokkal rendelkező napelemek, de ezek még csak speciális gyártási körülmények mellett előállíthatók, ezért kereskedelmi forgalomba még nem kerültek. A kollektorok, melyek a napsugárzás hőjét hasznosítják jobb hatásfokkal rendelkeznek, de élettartamuk 10-15 év, és a jelenlegi energiaárak mellett rövid idejű megtérülése csak bizonyos körülmények között garantált.
A talajhő hasznosítása elsősorban hő előállításra gazdaságos, mert a villamosenergia termeléshez szükséges hőmérséklet csak nagyon mély kutak fúrása esetén lehetséges. Éppen ezért a villamos energiatermelés ilyen formában nagyon drága lenne.
Út a józan energiamix felé
A címben említett hitek és tévhitek gyakran elfedik a lényeget:
- Veszélyesnek tartjuk az atomenergiát, pedig valójában stabil és megbízható alaperőműveket létesíthetünk általa.
- Azt hisszük, hogy a kőolaj és földgáz rossz hatásfokú és rendkívül környezetszennyező, azonban, ha hőenergia előállításra használjuk, nagyon jó hatásfokkal működő rendszereket hozhatunk létre és szűrő rendszerekkel a károsanyag kibocsátást is minimalizálni tudjuk.
- Hisszük továbbá, hogy a véges készletek néhány évtizeden belül elfogynak, miközben tudatosabb felhasználással és fokozatos átállással jóval hosszabb ideig biztosítható az ellátás.
- A megújuló energiákról pedig gyakran azt gondoljuk, hogy minden problémára megoldást jelentenek, miközben időszakos rendelkezésre állásuk miatt jelenleg még energiatárolással vagy gyorsan indítható hagyományos erőművekkel kell kiegészíteni őket.
Ha a különböző energiaforrásokat arra használnánk, amire a legjobb hatásfokkal tudjuk, egy egészséges energiamixet alkotnánk a fizika és technológia szabályait figyelembe véve. Ennek akadályai jelenleg nem technikaiak, hanem az országok közötti ellentétek és gazdasági érdekek. A megoldás a szakmai alapú konzultáció és a felhasználók érdeke szerinti tájékoztatás és döntéshozás.
Ha hiányolja valamelyik energiaforrást a fenti elemzésből, vagy más a tapasztalata, beszélgessünk a kommentekben!