A gazdasági társaságok életébe folyamatosan gyűrűznek be újabb kötelezettségek és kockázatok. Legyen szó klímaváltozásról, erőforrások kimerüléséről vagy társadalmi elvárásokról, a vállalatok nem kerülhetik el a szabályozásokat, beszállítói elvárásokat és vevői igényeket.
És bár sokan csak mielőbb szeretnék letudni ezeket a feladatokat, valójában óriási lehetőség rejlik bennük. Ha jól csinálják, nemcsak kipipálnak egy kötelező feladatot, hanem pénzügyi, üzleti és működési haszonra is szert tesznek.
A következő kötelező gyakorlat a nagy energiafogyasztó KKV-k életében az energetikai audit – a január elsejétől hatályos Energiahatékonysági törvény alapján (2015/LVII).
Egy energetikai audit látszólag egy szálka a köröm alatt, hiszen nem csak egy újabb költség tétel a cég életében, hanem ismét dolgoztatni kell a szervezetet az adatgyűjtésekkel, be kell avatni egy külső felet a vállalat működésébe, technológiai rendszereibe és lehetőleg el kell kerülni a néha akár tetemesre is hízni tudó bírságokat (akár 25millió Ft).
A vállalat egy várhatóan eltérő irodájában viszont másfajta elvárások okozhatnak fejfájást. A környezeti terheléssel, fenntarthatósággal kapcsolatos, általában több száz kérdéssel bíró kérdőívek (EcoVadis, SBTi) kitöltése már nem csak a nagy – általában nemzetközi vevők – elvárása, hanem júliustól a magyarországi hitelező bankok kötelessége is, nem beszélve az egyelőre a nagyvállalati körnek kötelező ESG beszámolóról és Fenntarthatósági jelentésről.
Ha jól működik a cég, a két elvárás (energetikai audit kötelezettség és a fenntarthatósági kérdőívek, jelentések) összefut a menedzsment szintjén, gyorsan kiderül, hogy a fenntarthatósági kérdések jelentős részére a válasz az energetikában található, hiszen a karbonlábnyom számítások és a csökkentési tervek alapja nem más, mint egy energetikai audit. Persze a különböző törvényi, vevői és hitelezői elvárások formátuma és adattartalma nincs összehangolva, de adódik a lehetőség, hogy a kötelező energetikai auditot már úgy és az a vállalkozás végezze el, amelyik képes együttesen kezelni ezeket a különböző jelentéseket.
Ezzel a kötelező mutatvány hasznossá is válik, hiszen nem kell duplán, triplán felmérni ugyanazt a kiinduló állapotot, többféle párhuzamos adatszolgáltatásnak eleget tenni és végül értelmet nyernek az audit kötelező energiacsökkentési feltárásai egy másik szempontból is.
Sőt, ha már egy auditor felmérte az energetikai állapotot, akkor egy svunggal érdemes bevezetni az ISO 50001 energiairányítási rendszert is, akkor többet már nem kell auditálni a vállalkozást energetikai szempontból.
Alább összeszedtük az eggyel mélyebb szakmai összefüggéseket is. Reméljük hasznos lista minden nagy energiafogyasztó vállalkozás számára!
Kötelező elemek és összefüggéseik egyszerűen
Nagyvállalati energetikai audit
A kötelező nagyvállalati energetikai audit elsődleges célja, hogy feltérképezze a vállalat energiafelhasználását, meghatározza a veszteségeket, és javaslatot adjon azok csökkentésére. Ha ezeket a javaslatokat a cég megfogadja, nemcsak energiaköltséget takaríthat meg, hanem növeli az üzembiztonságot is. Ez különösen fontos azoknak a nagy energiafelhasználóknak, ahol nincs belső műszaki erőforrás a mindennapi energiagazdálkodásra.
ISO 50001
Míg az audit egy pillanatfelvétel, addig az ISO 50001 szabvány bevezetése egy folyamatosan működő rendszert hoz létre. Segítségével a vállalat képes lesz napi szinten figyelni az energiafelhasználását, feltárni a veszteségeket és megtervezni a csökkentési lépéseket. Ezzel nemcsak a kötelező auditot váltja ki, hanem hosszú távú hatékonyságot biztosít, és plusz pontokat jelent ESG és EcoVadis minősítésekben is. Az ISO 50001 különösen ajánlott azoknak a nagy energiafelhasználó cégeknek, amelyek rendelkeznek belső műszaki humán erőforrással a mindennapi energiagazdálkodás kezeléséhez.
ESG jelentés
Az ESG jelentés lényege, hogy évről évre átfogó képet ad a vállalat fenntarthatósági tevékenységéről. A részletes elemzés egyben egy helyzetképet mutat, másrészt pedig lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a cég kijelölje stratégiai irányait és konkrét akcióterveit stabilabb, kiszámíthatóbb működést eredményezve. ESG jelentést önkéntesen is érdemes készíteni, mert azoknak is versenyelőnyt jelent, akik proaktívan szeretnének működni és megerősíteni piaci pozíciójukat. Ma már nincs ESG jelentés energetika és karbonlábnyom nélkül.
ESG beszámoló
Míg az ESG jelentés inkább elemzés, az ESG beszámoló már a kockázatok csökkentését célzó intézkedések kidolgozását és nyomon követését is tartalmazza. A fókusz tehát azon van, hogy a vállalat feltárja, milyen környezeti, társadalmi vagy működési kockázatokkal szembesül – például energiaárak ingadozása, ellátási lánc sérülékenysége vagy magas kibocsátási szintek – és ezekre milyen választ tud adni.
Nagyvállalatok egy részének kötelező ez a beszámoló, de önkéntesen is érdemes készíteni. A beszámoló különösen indokolt nagy energia- vagy vízfelhasználású cégeknél, magas szennyvízkibocsátással vagy jelentős CO₂-lábnyommal rendelkező vállalatoknál. Aki megteszi, nemcsak szabályozói vagy partnerei felé lesz átláthatóbb, hanem belső szinten is tisztábban látja, hol vannak a legnagyobb kitettségei és milyen lépések szükségesek a biztonságosabb, stabilabb működéshez.
Karbonlábnyom-számítás és csökkentési terv
A karbonlábnyom meghatározása kulcsfontosságú lépés: megmutatja, mekkora a vállalat és beszállítóinak üvegházhatású gázkibocsátása. Ezt követően akcióterv készül a csökkentési lehetőségek alapján, ami közvetlenül hozzájárul az energiaköltségek és a kibocsátások mérsékléséhez. A karbonlábnyom-számítás egyre több jelentés és minősítés (ESG, EcoVadis, SBTi) előfeltétele, így nemcsak megfelelésről van szó, hanem stratégiai előnyről is.
Hogyan hatja át ezt az egészet az energetika?
Bármihez nyúlunk, energiát használunk. Az imént felsorolt kötelező elemek mindegyikében megjelenik valamilyen formában az energetika, így jól látható, hogy átszövi az egész fenntartható működést, és egy rendkívül erős alapját képezi. A fenntarthatósági jelentések, a karbonlábnyom-számítás és az ESG értékelések mind tartalmaznak energetikai elemeket. Egy jól elvégzett energetikai audit nemcsak a kötelező megfelelést biztosítja, hanem alapot ad az ISO 50001 bevezetéséhez, választ ad ESG és EcoVadis kérdésekre, és meghatározza a Scope 1 és 2 kibocsátásokat. Más szóval: a fenntarthatóság és az energiahatékonyság szorosan összefonódik.
Fenntarthatóság egyenként, vagy komplexen?
Javasoljuk, hogy olyan partnerrel vértezzék fel magukat a vállalkozások, aki átlátja a fenntarthatóság és az EU-s, valamint a beszállítói követelmények valamennyi aspektusát.
Kötelezettségből lehetőség
A vállalatok számára a jogi megfelelés nem pusztán kipipálandó feladat. Ha stratégiailag tekintenek rá, versenyelőnnyé válhat. Aki most fektet az energetikai és fenntarthatósági megoldásokba – akár audit, akár ISO 50001, akár ESG-jelentés formájában –, nemcsak a szabályoknak felel meg, hanem csökkenti költségeit, növeli üzembiztonságát, és megszerzi azt a piaci pozíciót, amely hamarosan alapkövetelmény lesz.