A múlt heti EKR aukció azt gondolom mindenkinek meglepetés volt; részben az a tény, hogy egy CEEGEX komolyságú szereplő ilyen jelentős hatású informatikai problémába fusson, hogy el kelljen halasztani a kereskedést, részben pedig a kialakult alacsony egyensúlyi árszintek és megcsappant kereskedett mennyiségek tekintetében.
Mindhárom tőzsdei termék árszintje csökkent:
Az 5 évnél rövidebb élettartamú megtakarítások ára 11%-kal,
A legalább 5 éves élettartamú megtakarítások ára 58%-kal (!),
A kétszeresen elszámolható megtakarítások ára 25%-kal esett.
Mindhárom tőzsdei termék árszintje csökkent:
Az 5 évnél rövidebb élettartamú megtakarítások ára 11%-kal,
A legalább 5 éves élettartamú megtakarítások ára 58%-kal (!),
A kétszeresen elszámolható megtakarítások ára 25%-kal esett.
Mi lehet a csökkenés oka?
- A HEM-ek iránti szezonális kereslet: év vége van, a kötelezettek HEM-ekre fordítható büdzséje már elköltésre került
- A kötelezettek már jelentős előteljesítésben vannak, van olyan energiakereskedő, aki már 2030-ig feltöltötte az elvárt megtakarítási keretét, kitette a „megtelt” táblát
- Változó szabályozás jelentette bizonytalanság: piaci és sajtó információk szerint információk szerint a belengetett kötelezettség emelés talán még sem úgy fog megjelenni, ahogyan azt a piaci szereplők, elsősorban a kötelezettek várták
Mi lehet a következménye ezeknek az árszinteknek, ha tartósak maradnak?
- A födémszigetelés buborék-jelensége, annak mérete és vonzósága csökken, így a lakóházak korszerűsítésével foglalkozó piac konszolidálódhat, tisztulhat, oligopolisztikus jelleget ölthet – egyúttal könnyebben ellenőrizhetőbbé is válhat
- Az ipari energiahatékonysági beruházások volumene tovább csökkenhet: kevesebb beszerzett hatékony berendezés, megrendelt szolgáltatás, tovább csökkenő költések és befizetett adóforintok
- Végső soron a piaci szereplők – a lakosságot is beleértve – energiapiaci ár-kitettsége nem csökken: egy ár-sokkal szembeni ellenállóképessége nem javul vagy nem annyira javul, mintha ezek az árak magasabb szinten stabilizálódnának, az energiaszuverenitás kérdése is nehezebben kezelhetővé válhat ezáltal
Egy jelentős kötelezettség emelés tudna javítani ezen a tendencián. Ha a kormány megemelné az energiahatékonysági kötelezettség mértékét, azzal tulajdonképpen egy magasabb energiaár környezetet szimulálna a vállalatok számára, hiszen az energiakereskedők továbbra is simán tovább hárítják a kötelezettség forintban kifejezett értékét (költségét) a fogyasztókra. (Sőt, profitot is realizálnak, hiszen míg 50ezer Ft/GJ összeget szednek be, a HEM-ekhez láthatóan jelentősen kevesebbért jutnak hozzá. Ezzel talán ellensúlyozni tudják az el nem adott energia volumenkieséséből származó profitjukat.)
Az áthárított energiahatékonysági díjak által „szimulált” magasabb energiaár környezet korábbi megtérülést jelent a beruházások tervezésekor, a magasabb összegben megtakarított díjtételek és az EKR/HEM értékesítéséből származó bevételek eredő hatásaiként.