A karbonlábnyom egy adott szervezet, termék, szolgáltatás, esemény, város, ország vagy akár magánszemély által közvetlenül vagy közvetve kibocsátott üvegházhatású gázok összességét jelenti. A számítás során figyelembe vesszük többek között a szén-dioxidot (CO₂), a metánt (CH₄), a dinitrogén-oxidot (N₂O) és más üvegházhatású gázokat, és hogy mekkora mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz. A karbonlábnyom számítása ma már nemcsak ajánlott, hanem egyre inkább szabványos elvárás a vállalatok felé. Ezt jogszabályok és irányelvek is előírják, mint például az EU taxonómia, az ESG-alapú nem-pénzügyi jelentéstétel (CSRD) vagy az ETS rendszer.

• A befektetők és üzleti partnerek egyre tudatosabban keresik azokat a vállalatokat, amelyek átláthatóan kezelik környezeti hatásaikat.
• A nagyvállalatok vezetése is aktívan részt vesz a klímaváltozás elleni fellépésben, mert felismerik az üzleti kockázatokat.
• A klímaváltozás hatásai már most is érezhetők a működésben, legyen szó ellátási láncokról, energiaköltségekről vagy szélsőséges időjárási eseményekről.
• A fogyasztók elvárásai is változnak: konkrét intézkedéseket várnak el a vállalatoktól a kibocsátások csökkentésére.

A karbonlábnyom mérése tehát nemcsak környezeti felelősségvállalás, hanem üzleti stratégiai előny is – segít a fenntarthatósági célok teljesítésében, javítja a vállalat megítélését, és megalapozza az ESG-vel kapcsolatos jelentéstételt.